HAMVAI KORNÉL
Könnyed, mégis igényes, szellemes és szórakoztató a Karneválszínház idei darabja. A Játék az isteni Claudiusról egészségesen szemtelen példabeszéd történelemről, politikáról, emberi és isteni esendőségről. Ha lehet, ne hagyjuk ki! A darab a Szombathely-alapító Claudius császár életét dolgozza fel szatirikus dalbetétes vígjáték formájában. A karnevál tavalyi történelmi személyiségével, Szent Mártonnal - főként vallási okok miatt - óvatosan kellett bánni, ám a történészek által is ellentmondásosnak tartott római császár esetében szabad a vásár. Ezt használja ki a darabíró Hamvai Kornél, aki kimondottan a Karneválszínház számára írta a darabot. A történet szerint a halott - és a földiek által istenné avanzsált - Claudius a valódi istenek közé érkezik, akik erősen elcsodálkoznak a dadogó, csetlő-botló figura megjelenésén. Arra kérik, mesélje már el, hogyan is keveredett oda. A császárnak ehhez, és az egész isteni léthez, semmi kedve nincs, ezért az égiek Seneca segítségét kérik. Seneca elbeszéléséből bontakozik ki Claudius élete. Caligula császár nagybátyjaként 50 éves koráig a csapszékek mélyén boldogan kockát játszik, majd egy tőle független összeesküvés következtében császár lesz, bekerül a római politika hullákkal telített útvesztőibe. A látszólag abszolút vesztesnek született császár bizonyos dolgokban egész ügyesnek bizonyul. A helyzet és jellemhumorban bővelkedő jelenetek között azért kirajzolódik a császári életmû, az etatizmus és a központi közigazgatás bevezetése, a felszabadított rabszolgák miniszterré kinevezése, Britannia meghódítása, a provinciák megbecsülése - és nem utolsósorban Savaria megalakítása. Közben, ahogy egy római császárhoz illik, tud ő kegyetlen, cinikus, emberéletekkel dobálózó szeszélyes zsarnok is lenni. A humor - és az egész darab - éltető eleme az az attitőd, amely tiszteletlenül keveri a világmozgató történelmi személyeket és eseményeket a hétköznapok banalitásával. Cassius megsértődik, mert Caligula csúfolja, a brit barbárok vallási szertatása foci az esőben, Claudiust jobban érdeklik a piacról beszivárgó sülthússzagok, mint a törvényhozás, s a rettegett uralkodó amiatt aggódik, hogy vajon ha szépen kér bel?le, kap-e egy kicsit. Az istenek a történet végén befogadják maguk közé a császárt mint a kockadobás, a legyezőpálma és az önéletrajz istenét, s az is kiderül, sokban hasonlítanak Claudiusra. Hogy csak néhány poént lőjünk le a százból. Jordán Tamás zseniálisan hozza a fenti beállításnak megfelelő császárfigurát, valószínûleg egymaga is elvinné a darabot, de erről szó nincs, a társulat többi tagja is méltó partnernek bizonyul. Bezerédi Zoltán (Seneca), Egri Márta (Agrippina), Bognár Anna (Messalina) és Schmied Zoltán (Mnester) magabiztosan hozzák a szerepüket, s emlékezeteset alakít Hollósi Frigyes Cassius és Vass Szilárd Caligula szerepében. |