HAMVAI KORNÉL
JÁTÉK AZ ISTENI CLAUDIUSRÓL
vígjáték

Bemutató: 2003. augusztus 20.
Savaria Történelmi Karnevál

Claudius Jordán Tamás
Seneca Bezerédi Zoltán
Juppiter, Chaerea, Hyster Hollósi Frigyes
Juno, Agrippina Egri Márta
Mars, Livius, Ügyész, Aulus Gőz István
Mercurius, Pallas Greifenstein János
Apollo, Mnester, Augustus Schmied Zoltán
Venus, Messalina, Octavia Bognár Anna
Pluto, Caligula, Nero Vass Szilárd

Zeneszerző: Vedres Csaba
Jelmez: Huszthy Edit
Díszlet: Horgas Péter
Dramaturg: Duró Győző

Rendező-koreográfus: Horgas Ádám

Könnyed, mégis igényes, szellemes és szórakoztató a Karneválszínház idei darabja. A Játék az isteni Claudiusról egészségesen szemtelen példabeszéd történelemről, politikáról, emberi és isteni esendőségről. Ha lehet, ne hagyjuk ki!

A darab a Szombathely-alapító Claudius császár életét dolgozza fel szatirikus dalbetétes vígjáték formájában. A karnevál tavalyi történelmi személyiségével, Szent Mártonnal - főként vallási okok miatt - óvatosan kellett bánni, ám a történészek által is ellentmondásosnak tartott római császár esetében szabad a vásár. Ezt használja ki a darabíró Hamvai Kornél, aki kimondottan a Karneválszínház számára írta a darabot.

A történet szerint a halott - és a földiek által istenné avanzsált - Claudius a valódi istenek közé érkezik, akik erősen elcsodálkoznak a dadogó, csetlő-botló figura megjelenésén. Arra kérik, mesélje már el, hogyan is keveredett oda. A császárnak ehhez, és az egész isteni léthez, semmi kedve nincs, ezért az égiek Seneca segítségét kérik.

Seneca elbeszéléséből bontakozik ki Claudius élete. Caligula császár nagybátyjaként 50 éves koráig a csapszékek mélyén boldogan kockát játszik, majd egy tőle független összeesküvés következtében császár lesz, bekerül a római politika hullákkal telített útvesztőibe. A látszólag abszolút vesztesnek született császár bizonyos dolgokban egész ügyesnek bizonyul. A helyzet és jellemhumorban bővelkedő jelenetek között azért kirajzolódik a császári életmû, az etatizmus és a központi közigazgatás bevezetése, a felszabadított rabszolgák miniszterré kinevezése, Britannia meghódítása, a provinciák megbecsülése - és nem utolsósorban Savaria megalakítása. Közben, ahogy egy római császárhoz illik, tud ő kegyetlen, cinikus, emberéletekkel dobálózó szeszélyes zsarnok is lenni.

A humor - és az egész darab - éltető eleme az az attitőd, amely tiszteletlenül keveri a világmozgató történelmi személyeket és eseményeket a hétköznapok banalitásával. Cassius megsértődik, mert Caligula csúfolja, a brit barbárok vallási szertatása foci az esőben, Claudiust jobban érdeklik a piacról beszivárgó sülthússzagok, mint a törvényhozás, s a rettegett uralkodó amiatt aggódik, hogy vajon ha szépen kér bel?le, kap-e egy kicsit. Az istenek a történet végén befogadják maguk közé a császárt mint a kockadobás, a legyezőpálma és az önéletrajz istenét, s az is kiderül, sokban hasonlítanak Claudiusra. Hogy csak néhány poént lőjünk le a százból.

Jordán Tamás zseniálisan hozza a fenti beállításnak megfelelő császárfigurát, valószínûleg egymaga is elvinné a darabot, de erről szó nincs, a társulat többi tagja is méltó partnernek bizonyul. Bezerédi Zoltán (Seneca), Egri Márta (Agrippina), Bognár Anna (Messalina) és Schmied Zoltán (Mnester) magabiztosan hozzák a szerepüket, s emlékezeteset alakít Hollósi Frigyes Cassius és Vass Szilárd Caligula szerepében.
J.A.

[ ... vissza ... ]