Bertolt Brecht
KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI
fordította: Nemes Nagy Ágnes

Bemutató:

Kurázsi mama Kútvölgyi Erzsébet
Kattrin Majsai Nyilas Tünde
Eilif Hujber Ferenc
Stüsszi Csányi Sándor
Szakács Hegedűs D. Géza
Tábori papa Hajdú István
Yvette Pap Vera
Zsoldosvezér Gyuriska János
Őrmester Menszátor Héresz Attila
Ezredes Fesztbaum Béla
Lőportáros Csöre Gábor
További szereplő Schmied Zoltán, Bernáth Dénes,
Kulcsár László, Valovics István,
Vass Szilárd, Vámos Veronika és
még sokan mások.

Díszlet: Antal Csaba
Zenei munkatárs: Presser Gábor
Jelmeztervező: Szűcs Erzsébet
Zene: Paul Dessau
Dramaturg: Rácz Erzsébet

Rendező: Szász János

Kurázsi mama és gyermekei első változatát Brecht emigrációja idején 1939. szeptember 27-én és november 3. között a svédországi Linigöben jegyezte le. ("A darabomat, már amennyire tudtam, a skandinávoknak írtam. Ma már elképzelni is nehéz, hogy akkoriban Skandináviában akadtak olyan emberek, akik nem utasították el maradéktalanul a határaikon túl történteket, sőt részt is vettek ezekben a háborús ügyletekben." -emlékszik vissza Brecht 1953-ban).

A darabot rögtön lefordítják svédre annak reményében, hogy a híres svéd színésznő Naima Wifstrand eljátssza Kurázsi szerepét, és ismét színészi feladathoz juthat a néma Kattrin szerepében az emigráció évei alatt hallgatásra kárhoztatott Helene Weigel is. De ez a tervezett előadás nem jön létre, mert Brecht elhagyja Svédországot. ("rádgondolva írtam egy népszínművet, a KURÁZSIT, neked ajánlom, naima, és azt gondolom, egyszer még bemutatjuk, ezt is meg más darabokat is. " -írja Brecht 1940 tavaszán Wifstrandnak egy levélben.)

Az ősbemutatóra végül 1941. április 19-én Zürichben a Schauspielhausban kerül sor. Leopold Lindtberg -az előadás rendezője- Paul Burkharddal komponáltat hozzá kísérőzenét. Brecht titokban azt reméli, hogy sikerül rábírnia Hanns Eislert a darab zenéjének megírására. A zürichi előadásról Brecht a távolból ugyan, de nagy tisztelettel és elismeréssel nyilatkozik. Úgy véli, a darab műsorra tűzése különösen merész tett volt, amire skandináv színházak nem voltak képesek. Az előadást a bemutató után még tízszer játsszák el, majd az 1945/1946-os évadban ismét műsorra tűzik. 1945 végén Brecht azt írja kiadójához, Peter Suhrkamphoz intézett levelében, hogy a Kurázsi mama és gyermekei című művet tartja a legalkalmasabbnak saját darabjai közül, hogy színházának experimentális karakterét szemléltesse.

Brecht 1946-ban megbízza az időközben szintén Santa Monicába emigrált Paul Dessaut, hogy szerezzen zenét a darabhoz. Innentől kezdve a darabot Dessau zenéjével játsszák. Az együttműködés olyan sikeres, hogy Brecht újra átdolgozza a példányt, egy saját maga által rendezett miharabbi németországi bemutató reményében. Közvetlenül hazatérése után, 1948-ban, Brecht a berlini Deutsches Theater igazgatójától, Wolfgang Langhofftól - aki egyébként a zürichi előadásban Eilif szerepét alakította - ajánlatot kap, hogy rendezzen a színházában. Brecht örömmel elfogadja az ajánlatot és Wolfgang Engellel közösen próbálni, kezdi a darabot. A németországi bemutató 1949. január 11. Kurázsi mama szerepében Helene Weigel. Még ugyanabban az évben megjelenik az első kiadás a Suhrkamp Kiadónál. A darab cselekményének ideje és színtere a harmincéves háború (1618-1648) Forrásai Grimmelshausen A szélhámosnő és határsértő Courage életének krónikája (1670) című regénye, a svéd Runaberg verse Lotta Svard markotányosnőről és Jaroslav Hasek Svejk-je. "Mit kell megmutatni a Kurázsi mama és gyermekei című darab előadásában? Hogy a háborúk nagy dealjeit nem a kisemberek kötik. A háború, amely nem más, mint az ügyes dealerkedés fejlettebb eszközökkel való folytatása, kiöli az emberből a maradék emberséget. Ezért a háborút meg kell akadályozni bármi áron." (Brecht és a Berliner Ensemble: Kurázsi modell 1949.)

[ ... vissza ... ]