Hamvai Kornél
SZOMBATHELYI PAJZÁNSÁGOK
két felnőtt mese, keretjátékkal
Játszódik 1495-ben, Szombathelyen
Bemutató: 2004. augusztus 20.
Keretjáték |
Dobzse László, azaz II. Ulászló |
Greifenstein János |
Bitáni Burján, a kamarása |
Vass Szilárd |
A szombathelyi városbíró |
Ujlaki Dénes (Jászai-díjas) |
Az erényes feleség |
Pele Péter, szombathelyi polgár |
Bezerédi Zoltán |
Kata, a felesége |
Ónodi Eszter |
Nyanya, az anyósa |
Egri Márta |
A szomszéd |
Schmied Zoltán |
Egy barát |
Hollósi Frigyes |
Mátyás király |
Jordán Tamás |
Két alabárdos |
László Csaba, Szép Bence |
Az anatómus
|
A doktorné |
Egri Márta |
Angelika, a lányuk |
Bognár Anna |
Schwantz, a kérője |
Jordán Tamás |
Bence, a kedvese |
Schmied Zoltán |
Egy professzor Bolognából |
W. Farkas László |
Egy hulla |
Pintér Gábor |
1. Hullaszállító |
Szép Bence |
2. Hullaszállító |
László Csaba |
1. Darabont |
László Csaba |
2.Darabont |
Szép Bence |
A királyi udvartartás, a zenészek, a szombathelyi polgárok szerepében:
Berki Mónika, Hajdu Ágnes, Helyes Annamária, Horváth Veronika,(az Atlantis Színház tagjai), illetve a szombathelyi Homo Ludens Zenés Színpad tagjai, továbbá Szombathely város polgárai
A játékot segítőszemélyek:
Szcenikus, műszaki vezető |
Szabadfi Kristóf |
Jelmezkivitelező |
Bukvai Albertné, valamint a Teleki Blanka Szakképző Iskola szakoktatói és diákjai |
Maszkok, kellékek |
Greifenstein János |
Zenei felvételek |
Yellow Stúdió |
Főügyelő |
Szalai Péter |
Súgó |
Merklin Ferenc |
Irodalomtörténész szakértő |
Szentmártoni Szabó Géza |
Történész szakértő |
Kiss Gábor, Zágorhidy Czigány Balázs |
A rendező munkatársa |
M. Kapornaki Rita |
Játéktér- és díszlettervező |
Horgas Péter, Bátonyi György |
Jelmeztervező |
Huszthy Edit |
A versek írója |
Varró Dániel |
Zeneszerző |
Darvas Ferenc |
Koreográfus |
Bodor Johanna |
Rendező |
Béres Attila |
Művészeti vezető - dramaturg |
Duró Győző |
Minthogy a 2004. évi Savaria Történelmi Karnevál a középkori Szombathely világát kívánja föleleveníteni, a Karneválszínház idei előadása is ezen időszak reneszánszba hajló végének egy jellegzetes epizódját kelti életre: azt a történelmi hitelűnek elfogadott eseményt, hogy az 1495-ben dúló nagy pestisjárvány alatt II. Ulászló, magyar király éppen Szombathely várában lelt menedéket. E puszta tényből Boccaccio szellemében fürösztött fantáziával könnyen kibontható, miféle - a XIV-XV. században Európa-szerte elterjedt, de némi eltérésekkel akár a környéken is megeshetett - történetekkel szórakoztathatták a megilletődött helybéliek az unatkozó uralkodót...
II. Ulászló király, ismert nevén Dobzse László a pestis elől elmenekül az udvarból, és beveszi magát Szombathelyre. Népes udvartartásának helyet kell biztosítani, még a tömlöcöt is kiürítik, két rabot pedig, akiket sehová nem tudnak elhelyezni, kikergetnek a városból. Csakhogy a rabok éktelen lármát csapnak: nem óhajtanak fogságukból szabadulni. Inkább a börtön, mint a várfalon kívül a pestises szabadság. A király felfigyel a zurzavarra. Vadászni nem mehet, hát unalomuzőnek magához rendeli a foglyokat, akik bizonygatják: olyan rettenetes bűnöket követtek el, hogy nem szabad elengedni őket. Elmesélik gaztetteiket: egyikük ellopta egy kéjenc uzsorás minden vagyonát, másikuk megverte az álruhás Mátyás királyt... A történetek megelevenednek: pikáns és mulatságos szerelmi kalandok a középkori Savaria falai között, a Dekameron modorában.
A darabot Hamvai Kornél, a tavaly nagy sikert aratott Játék az isteni Claudiusról szerzője írta.
[ ... vissza ... ]
|