Bertolt Brecht
KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI
fordította: Nemes Nagy Ágnes
Bemutató:
Kurázsi mama |
|
Kútvölgyi Erzsébet |
Kattrin |
|
Majsai Nyilas Tünde |
Eilif |
|
Hujber Ferenc |
Stüsszi |
|
Csányi Sándor |
Szakács |
|
Hegedűs D. Géza |
Tábori papa |
|
Hajdú István |
Yvette |
|
Pap Vera |
Zsoldosvezér |
|
Gyuriska János |
Őrmester |
|
Menszátor Héresz Attila |
Ezredes |
|
Fesztbaum Béla |
Lőportáros |
|
Csöre Gábor |
További szereplő |
|
Schmied Zoltán, Bernáth Dénes,
Kulcsár László, Valovics István,
Vass Szilárd, Vámos Veronika és
még sokan mások.
|
Díszlet: Antal Csaba
Zenei munkatárs: Presser Gábor
Jelmeztervező: Szűcs Erzsébet
Zene: Paul Dessau
Dramaturg: Rácz Erzsébet
Rendező: Szász János |
|
Kurázsi mama és gyermekei első változatát Brecht emigrációja idején 1939. szeptember 27-én és november 3. között a svédországi Linigöben jegyezte le. ("A darabomat, már amennyire tudtam, a skandinávoknak írtam. Ma már elképzelni is nehéz, hogy akkoriban Skandináviában akadtak olyan emberek, akik nem utasították el maradéktalanul a határaikon túl történteket, sőt részt is vettek ezekben a háborús ügyletekben." -emlékszik vissza Brecht 1953-ban).
A darabot rögtön lefordítják svédre annak reményében, hogy a híres svéd színésznő Naima Wifstrand eljátssza Kurázsi szerepét, és ismét színészi feladathoz juthat a néma Kattrin szerepében az emigráció évei alatt hallgatásra kárhoztatott Helene Weigel is. De ez a tervezett előadás nem jön létre, mert Brecht elhagyja Svédországot. ("rádgondolva írtam egy népszínművet, a KURÁZSIT, neked ajánlom, naima, és azt gondolom, egyszer még bemutatjuk, ezt is meg más darabokat is. " -írja Brecht 1940 tavaszán Wifstrandnak egy levélben.)
Az ősbemutatóra végül 1941. április 19-én Zürichben a Schauspielhausban kerül sor. Leopold Lindtberg -az előadás rendezője- Paul Burkharddal komponáltat hozzá kísérőzenét. Brecht titokban azt reméli, hogy sikerül rábírnia Hanns Eislert a darab zenéjének megírására. A zürichi előadásról Brecht a távolból ugyan, de nagy tisztelettel és elismeréssel nyilatkozik. Úgy véli, a darab műsorra tűzése különösen merész tett volt, amire skandináv színházak nem voltak képesek. Az előadást a bemutató után még tízszer játsszák el, majd az 1945/1946-os évadban ismét műsorra tűzik. 1945 végén Brecht azt írja kiadójához, Peter Suhrkamphoz intézett levelében, hogy a Kurázsi mama és gyermekei című művet tartja a legalkalmasabbnak saját darabjai közül, hogy színházának experimentális karakterét szemléltesse.
Brecht 1946-ban megbízza az időközben szintén Santa Monicába emigrált Paul Dessaut, hogy szerezzen zenét a darabhoz. Innentől kezdve a darabot Dessau zenéjével játsszák. Az együttműködés olyan sikeres, hogy Brecht újra átdolgozza a példányt, egy saját maga által rendezett miharabbi németországi bemutató reményében. Közvetlenül hazatérése után, 1948-ban, Brecht a berlini Deutsches Theater igazgatójától, Wolfgang Langhofftól - aki egyébként a zürichi előadásban Eilif szerepét alakította - ajánlatot kap, hogy rendezzen a színházában. Brecht örömmel elfogadja az ajánlatot és Wolfgang Engellel közösen próbálni, kezdi a darabot. A németországi bemutató 1949. január 11. Kurázsi mama szerepében Helene Weigel. Még ugyanabban az évben megjelenik az első kiadás a Suhrkamp Kiadónál. A darab cselekményének ideje és színtere a harmincéves háború (1618-1648) Forrásai Grimmelshausen A szélhámosnő és határsértő Courage életének krónikája (1670) című regénye, a svéd Runaberg verse Lotta Svard markotányosnőről és Jaroslav Hasek Svejk-je. "Mit kell megmutatni a Kurázsi mama és gyermekei című darab előadásában? Hogy a háborúk nagy dealjeit nem a kisemberek kötik. A háború, amely nem más, mint az ügyes dealerkedés fejlettebb eszközökkel való folytatása, kiöli az emberből a maradék emberséget. Ezért a háborút meg kell akadályozni bármi áron." (Brecht és a Berliner Ensemble: Kurázsi modell 1949.)
[ ... vissza ... ]
|