Thuróczy Katalin
Szent Márton-játék

Bemutató: 2002. augusztus 22. , Savaria Történelmi Karnevál

Id. Szent Márton Jordán Tamás
Ifj. Szent Márton Schmied Zoltán
Sátán Bezerédi Zoltán
Márton anyja Egri Márta
Márton apja, a Sánta Ujlaki Dénes
A Molnár, Taetradius, a Vak Hollósi Frigyes
Molnárné Varga Izabella
Gallus Gőz István
Berith Vass Szilárd
A Pap, Hilarius püspök, a Szakács Greifenstein János
további szerepek Atlantisz társulat

Zeneszerző: Vedres Csaba
Jelmez: Huszthy Edit
Díszlet: Horgas Péter
Dramaturg: Duró Győző

Rendező: Lendvai Zoltán

A 2002. évi Savaria Történelmi Karnevál színházi előadása Szombathely legnagyobb szülöttjének, Európa legnagyobb szentjének kíván emléket állítani Szent Márton-játék címmel. A színjáték a középkori misztériumok látványvilágának megidézésére vállalkozik - főként André de la Vigne 1496-ban rendezett burgundiai misztériumjátéka nyomán. A nemes és kidolgozott irodalmi alapanyagból megrendezésre kerülő szabadtéri előadás szerepeit országosan is ismert és a színházi szakma által egyértelmuen elismert színmuvészek alakítják. A kisebb szerepeket amatőr színjátszók; a tömegjeleneteket a város vállalkozó kedvu polgárai játsszák.

Maga a darab remekül vegyíti a misztériumjáték (a Menny és Pokol ádáz torzsalkodása az emberi, jelen esetben szent mártoni lélekért) és a vásári komédia (komikus közjátékok) mufaját. Látványos, népmesei módon lecsupaszított, cirkuszi szórakoztatással elegyített, így mindenki számára fogyasztható. Kerüli a fellengzős, historikus lila ködöket. Pátosztól mentes, néha kifejezetten alpárian szórakoztató. Belefér csöppnyi szentimentalizmus (merthogy a szenvedés, az alázat, meg az emberiesség...) és sematizmus (amint például oroszlánkirályként felemeli újszülött fiát az apa) is, de ez így jó, ahogy van. Mi nem csalódtunk, kezdeti, előítéleteinkből fakadó görcseink hamar feloldódtak.

A statisztéria egyszeruen bájos, jókat mulattunk a csetlő-botló, mosolyogva dühöngő barbárokon, és a komolykodó, impozáns légiósokon. Örömmel lestük az arcokat, ujjongtunk, ha helyi erőket véltünk a tömegben felfedezni. (Jó voltál, Bence!!!) Ettől szerethető egy ilyen produkció, még ha néhol akadozik is a játék, elcsúszik a hang, vagy közben esik-kel a tömeg. Az Atlantis Társulat által delegált mellékszereplők rendre kitunnek a helyi amatőrök közül, és ez rendjén van így.

A profik persze hozták a formájukat, látszott, örömmel tették, ők is jót mulattak a helyzet sutaságán. Újlaki Dénes, mint Márton atyja aranyos (megmosolyognivaló) volt légiós miniszoknyájában. A leghálásabb szerep az Ördögöknek adatott: Bezerédi Zoltán (Sátán) és a legkisebb ördögöcske, Vass Szilárd (Berith) remekül élt a lehetőséggel, jókat kacagtunk rajtuk. (A szellemes figurákhoz felettébb kreatív jelmezek is járultak, élükön a rózsaszín segg-forma - lásd seggfej - fejfedővel.) Anális jelenetével Hollósi Frigyes, mint Molnár is felcsillantott magából valamit.


[ ... vissza ... ]